A Zilahi Református Egyházmegyét szeretnénk megismertetni veled. Nem a teljesség igényével. Csupán néhány képet, színt, ízt szeretnénk felvillantani a hepehupák közt élő keresztyének többévszázados történelméből és jelenéből.
Úgy tudjuk, hogy a szilágysági lelkipásztorok is képviseltették magukat az 1567-es Debreceni zsinaton, ahol a II. Helvét hitvallást elfogadták és megalakult a Magyar Református Egyház. Jelenleg is ez a hitvallásunk a Heidelbergi Kátéval egyetemben.
1821-ben a Szilágyi traktus csatlakozik az Erdélyi Egyházkerülethez. Eddig a Tiszántúli Egyházkerület része. A Szilágyszolnoki Egyházmegye az Erdélyi Egyházkerület második legnépesebb egyházmegyéje lett a Görgényi Egyházmegye után.
1946-ban a Szilágyszolnoki Egyházmegye négy részre oszlik: Zilahi, Szilágycsehi, Szilágysomlyói és Tasnádi Egyházmegyékre.
1951 április 4.-én az állandó zsinati tanács határoz a szilágysági egyházmegyék átengedéséről a Királyhágómelléki (Váradi) Egyházkerületnek.
69 egyházközség kerül át ezzel a királyhágómellékre. 1965-ben a Kerületnek nyolc egyházmegyéje van: Arad, Margitta, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Szilágycseh, Szilágysomlyó és Temesvár.
1968 március 1-i hatállyal az új államigazgatási határokhoz kellett igazodniuk az egyházmegyéknek. A két szilágysági egyházmegye egyesül és Szilágysomlyói Egyházmegye néven szerepel ezután.
1990 február 23.-án az egyházmegyei közgyűlés dönt az egyházmegye felosztásáról, és így megalakul a ma is fennálló Zilahi és Szilágysomlyói Egyházmegye.
Egyházmegyénk három nagyobb tájegységre oszlik: Szamos-mente, Tövishát (Szilágy és Mázsa patak mente) és a Zilah patak mente. Jellegzetes vidékek. Aki egyszer látta, nem felejti. Hepehupás vén Szilágy…
A Zilahi Egyházmegyéhez 28 gyülekezet tartozik: Bősháza ( leányegyháza Benedekfalva), Désháza, Diósad, (Nagy)Doba (társegyháza Kisdoba), Egrespatak, Hídalmás, Kusaly, Magyargoroszló, Magyarkecel, Menyő, Mocsolya, Nagymon, Cigányi, Szilágyballa, Szilágycseh, Szilágyerked, Szilágyfőkeresztúr, Szilágygörcsön (leányegyház Nyírsid), Szilágypanit( szórvány Bádon, Haraklány), Szilágysámson, Szilágyszeg, Szilágyszentkirály, Vérvölgy, Völcsök, Zilah Belváros, Zilah Fenyves, Zilah Liget (leányegyház Micepataka), Zsibó (leányegyház Szamosudvarhely). Egyházmegyénk lélekszáma: 19609.
Sajnálatos módon gyülekezeteinkre (ebbe beleértendő az öt városi gyülekezet is) a létszámapadás a jellemző, mely több okra vezethető vissza. Így jutottunk oda, hogy néhány gyülekezet a kihalás szélére került. Van két olyan egykori gyülekezet, melyekből kő kövön nem maradt: Ördögkút és Vármező.
Mindez azonban csak horizontális (földi) vetülete annak a hitnek, amely a megváltó Úr Jézus Krisztusra néz. Igaz, az Írás szerint az az élő hit, amely testté, cselekedetté válik (Jak. 2,14.26). Adott esteben kicsi fehér, robosztus tornyú templommá. Máskor szemet gyönyörködtető cifra gótikus faragvánnyá, amit Isten tudja honnan jött mester faragott. Egyéb helyen pedig kehellyé, úrasztalára való szőttessé, vagy cifra, de ízléses és mértéktartó, úrihímzéses patyolattá. Vagy zengő haranggá. Ez a földi leltár.
De ki tudná itt a foldön feljegyezni az imákat, amelyek elhangzottak, amikor szorongatott a török, a tatár, a vallon, vagy az uraság sarcolt. Ki tudná feljegyezni a hitből jövő áldozatot: szegény felé, testvér felé, árva felé, vándor felé…? Azt amikor egy-egy ember lett a Lélek templomává? KI? Csak az, aki ’’hajlékunk volt, nemzedékről nemzedékre.’’ Az élő Isten.
Kedves olvasó!
Ezt az apostolokéhoz hasonló drága hitet (2.Péter 1,1) szeretnénk támogatni, erősíteni, illetve elősegíteni ezen a módon is. Háztetőkről hírdetjük: Jézus Krisztus az Úr az Atya Isten dicsőségére! (Fil.2,11)
Soha ne feledjük: az Anyaszentegyház élő tagokból áll, lelki kövekből épül fel, de valóságos és megtapasztalható, ott ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Úr Jézus Krisztus nevében!