Szilágyerked

Szilágyerked

Szilágyerked Szilágy megye északi peremén fekszik, néhány kilométerre Szatmár megyétől. Közigazgatási szempontból Kusaly (Coseiu) községhez tartozik. Román neve Archid, a német pedig Erkeden. A megyeközpont Zilah városától 23 km választja el, észak-nyugati irányba haladva Szatmárnémeti felé.

Kiss Lajos szerint a falu neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Petri Mór feltételezi, hogy Erked (1368), Erkewd (1543) talán az erek helyét jelenti. Kezdetekben a kusalyi Jakcs család birtoka, tanyaszerű jelleggel. Az 1848-49-es forradalom idejéig csak lassú ütemben nő a lakosság száma, majd ezután rohamosan emelkedik. Míg 1715-ben 54 lélek, valamint 1847-ben 130 lélek lakja, addig 1890-ben már 536 a lakosok száma. A 2011-es népszámlás szerint a falu lakossága 476 fő, 99%-a magyar nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint településünket reformátusok (265 fő) és baptisták (197 fő) lakják.

A református közösség az 1700-as évek közepéig a szilágyszéri egyházközség filiája, aztán Kusaly leányegyháza, majd 1956-tól anyaegyházzá válik.

A falu legrégebbi épülete a református templom. Bunyitai Vince említi, hogy Erkednek 1470 körül volt egy fakápolnája, az első református templomot 1760 körül kezdték építeni, a Templomtér valamelyik felső részében, valószínű a mai iskola területén. A jelenlegi templomot 1858-1886 között építették, de a teljes felszerelése csak 1904-re készült el, amely az év október 9-én fel is szentelték. A templomépítéssel kapcsolatos érdekességként meg kell említeni, hogy a 26,5 méter hosszú és 10,5 méter széles templom építése a régi templom lebontása nélkül kezdődött meg. Az új templom falaival körbevették a régi kis templomot, hogy amíg az új templom elkészül, a gyülekezet legyen hol megtartsa istentiszteleteit, és csak az új templom elkészülte után bontották le a régit.

A templom orgonakarzatán egy mechanikus csúszkaládás egymanuálos orgona áll. A hangszer 1885-ben készült, az építője Kolonics István kézdivásárhelyi építő mester. Az orgona kuriózumnak számít a homlokzatát tekintve, mivel nagyon kevés orgonának sikerült átvészelnie az I. világháborús ónrekvirálást, ez viszont eredeti állapotában maradva megőrizte ónsípjait.

Egyházközségünk legrégebbi úrasztali edénye egy 1763-as úrvacsorai ónkanna.Ezenkívül az egyházközség tulajdonában van még egy úrvacsorai szolgálatra való kisméretű pohár, a nyaki részig cin ötvözet, a kihajló részeken aranyozott levélmintákkal körbefogva.A Szilágyerkedi Református Egyházközség úrasztali terítői közül kiemelkedik a 100x80 centiméteres „G. B. K. varratta Erkedre A o. 1733” felíratú.

Itt szolgált lelipásztorok (1956-ig, az anyaegyházközséggé vállásig megegyezik a kusalyi lelkészek névsorával): Bartha Zsigmond (1956-1965), Szatmári Béla (1965-1968), Mezei Attila (1968-1970), Mátyás Árpád (1970-1978), Kelemen András (1978-1979), Sípos András (1980-1992), Sziszik József (1996-1998), Fazakas Sándor (1998-1999), Balázs Zoltán2002-