Zilahi Református Egyházmegye

Szilágygörcsön

Szilágygörcsön

Szilágygörcsön, Zilahtól északra,Cigányi községhez tartozó, a Szilágy patak mentén fekvő település.  

A falu első írásosemlítése 1405-ből való, mikorisGercsen, Gerchyn, Gerchen néven említik.       Későbbi megnevezések:Georchÿeon 1413, Görtsen 1464, Chhewrchen 1543, Geurchium 1547, Gorchieon 1549, Gewrcheon 1553, Geörchen 1555, Gerchon 1556, Georcheon 1609, románul Gercsij 1733. 1750-ben már a mai Görcsön változatban találjuk.

A település 1413-tól váltakozva a kusalyiJakcsok és a béltekiDrágffyak birtoka. 1556-ban Izabella királyné a Báthoryaknak adományozza Görcsönt. A17. Században a Serédiek birtokolják a falut. Az utolsó görcsöni Serédi halálával a birtok Serédi Zsófián keresztül az Andrássy családra száll.1724 után Görcsön a Wesselényiek birtoka.

A református egyházra vonatkozó legrégibb adat az a koporsó, amelyet 1890-ben a templom újjáépítésekor találtak a szószék előtt levő kriptában ezzel a felirattal: P. V. D. M. O. B: A: MDXCII (azaz: Pastor et VerbiDiviniMinister, obiit anno 1592.) Ez a koporsó tehát – tekintettel az évszámra – az egyház első reformátoráé lehetett.

A mai templom helyén először egy 17. századból való kisebb fatemplom állott.                                       Az első kőtemplom építéséről az 1792-es toronyépítési, valamint az 1794-es templomépítési szerződésekből kapunk híradást.

A jelenlegi templomhajóépítése 1890-ben kezdődött báró Wesselényi Miklós gondnoksága alatt. A templom épülete egyhajós, 16 m hosszú, 9 m széles, 10 m magas. A torony régebbi- az 1790-es években épült, fiatornyos. 1946-ban renoválták, zsindelyfedelét lecserélték és akkor alakították át fiatornyos templommá.

 Az egyháznak egyik igen régi harangját 1848-ban Kolozsvárra küldték ágyúöntés céljából.   A jelenlegi nagyharang 1841-ben készült. A kisharang 1827-ben öntetett Kolozsváron «Készítette Andrásovszky János a görcsöni ref. egyháznak»felírással.

A Szilágygörcsöni Református Egyház még egy 1896-ban épült de azóta többször is átalakított parókiával és egy 2016-ban teljesen felújítottimateremmel rendelkezik. Jelenleg a faluban 192 református lélek él.

Református lelkészek névsora:  Kémeri B. János (?), Sepsi N. András (?), BatiziIstván(1635), 1646-ban Bagaméri Márton, 1770-ben Gazda Sámuel,Kovásznai György(1718-1759), meghalt Borzáson, 1736-ban Kisvárdai Mihály, Uzoni Lukács, László István (1775-1779), 1776-ban Hunyadi Gerzson, Sárkány Mihály (1776-1779), Kibédi János (1779-1782),Porsolt Sámuel (1787-1789),Fetés Antal (1789-1791), Kis György (1791-1797),Fetés András (1793-1822),Kolcza Dávid (1797-1801),Kibédi János (1801–1808),Kele János (1808-1810), Bóné István (1810-1812), Surányi Mihály (1811-1814), Fetés Antal (1814-1821), Cseh Mózes (1821-1823), Kerekes Mózes (1823-1872), Alszegi Sámuel (1825-1829),Dobrai István (1829-1834), Balázs János (1834-1836), Szarvas Bálint (1836-1837), 1837–1869.Szentkirályi Sámuel(1837- 1839), Barabás György (1838- 1847), Dobai István (1847-1852), Svájnicz László (1852-1857), Gidai János (1857-1860), Püspöki József (1860-1865), Aracs Endre (1866-1889),Versényi Miklós (1890-1920), Dobai Lajos (1920-1924), Wass Lajos (1925-1954), Virág Károly (1955-1963), Péli Sándor (1966-1985), Pályi Kis Zsigmond (1985-1989), Botos Csaba (1990- 1996), Tolnai Miklós (1997- 1998), Ledán M. István és Jobb Domokos teológusok (1997-1998), Oláh Mihály(1998), Hőgye Gál Roberto (1999-2012), Antal Attila (2013-  )

 

Nyirsid

Nyirsid falva, Zilahtól  11 km-re északkeletre a DN 1H út mentén, Cigányi, Szilágypaptelek, Vártelek és Mojgrád közt fekvő település.Nyirsid neve a Nyír szóból ered. A település ősi neve valószínű Nyírség lehetett.                                                1385-ben  Nyirsed néven említikelőször, majd a későbbiekben Nyrsyd 1411, Nÿrsegh 1423, Nyrsewd 1475, Nyrsÿd 1543, Nirszeg 1548, Nyrsiea 1549, Nyrseed 1564, Nÿrsÿd 1570, románul Mirssid 1733 – megnevezésekkel találkozunk.

A legkorábbi adatok szerint, a  község a Drágffyak és a KusalyiJakcs család tagjainak birtoka volt.1423 és 1582 között a Jakcsok birtokolják, majd a Wesselényi család tulajdonába kerül. 1564 és 1570 között a település Hadad várához tartozott.                                               

Az 1797 évi összeíráskor főbb birtokosa Wesselényi Miklós volt.

1890-ben Nyirsidnek 487 lakosa van, melyből 380 román, 105 magyar, egyéb nyelvű 2. Vallási megoszlás szerint: görög katolikus 387, református 76, római katolikus 7, evangélikus 1, zsidó vallású 16. Ugyanabban az évben 91 ház állt a faluban. Állami jellegű egy tantermű elemi iskoláját 1899-ben szervezték. Azelőtt a Szilágy vármegyeiWesselényi- Egyesület tartott fönn óvóintézetet, a melynek helyére létesült az állami iskola.

A régebbi dokumentumok szerint, Nyirsidnek nem volt református temploma, a hívek számára magánházaknál tartottak istentiszteletet a Szilágyfőkeresztúri majd a Szilágygörcsöni  lelkipásztorok. Az 1970-es években a gyülekezet lelkes tagjai elhatározzák, hogy imaterem céljára megvásárolnak egy megüresedett parasztházat. 1983-1984-ben a presbitérium saját felelősségre és a 83 gyülekezeti tag költségéből- dacolva a kommunista rendszer rosszallásával- a régi ház helyére felépíti a jelenlegi imaházát.1983-ban megszerezték a vármezői templom harangját és bútorzatát, majd 1984- 1985 között haranglábat építeneka főépület hátához.  2009-ben új harangtorony épült a főépület mellé. Jelenlegi 65 lélek tartozik a gyülekezethez.

Lelkészeik a 20.század elejétől: Versényi Miklós (1890-1920), Dobai Lajos (1920-1924), Wass Lajos (1925-1954), Virág Károly (1955-1963), Péli Sándor (1966-1985), Pályi Kis Zsigmond (1985-1989), Botos Csaba (1990- 1996), Tolnai Miklós (1997- 1998), Ledán M. István és Jobb Domokos teológusok (1997-1998), Oláh Mihály(1998), Hőgye Gál Roberto (1999-2012), Antal Attila (2013-  )

 

 

 

 

Best UK Bookis l.betroll.co.uk Ladbrokes
How to get bonus http://w.betroll.co.uk/ Will Hill