Zilahi Református Egyházmegye

Szilágyszentkirály

Szilágyszentkirály

Szilágyszentkirály Zilahtól északra , 19 km – re fekvő kis falu, a Cine és a Szilágy patak összefolyásánál. A Zilah – Nagybánya főúttal 1 km – es aszfaltozott út köti össze. A hagyomány szerint, az ősi falu a Láz nevű mezőrészen volt, amely hatalmas tűzvész áldozata lett, olyannyira, hogy még a kutak vize is felforrósodott.

István király 1011 – ben csapatokat küldött ki a környéken élő pogány törzsek leverésére. E győzelem után Szentkirályon, a mai református templom helyén kolostort éptettek – Szent László kápolna - ahová benedekrendi szerzetesek érkeztek. Ezt látszik bizonyítani az új parókia építésekor előkerült kőboltozatos üregek és a nagymennyiségű, óriás méretű csontmaradványok. Ez utóbbi összefüggésbe hozható a Szilágypatak (1246 - Scylag) mentén fellelhető hiedelmekkel az óriásokról és a bálványimádókról. A megerősített kolostor, mint egy őrszem figyelemmel kísérte a környék pogány magyarságát és készült egy esetleges lázadásra. Ekkor a környező falvak lakói a szentkirályi kolostor – templomba jártak istentiszteletre. A szerzetesek a nép vallásos nevelésével, a földművelésre és szőlőtelepítésre való tanításukkal megnyerték a Szilágy – menti pogány magyarságot a római katolikus vallásnak és a reformációig meg is őrizték őket e hitben. E kolostor körül jött létre a falu. Tinódi Lantos Sebestyén szerint a kolostor még 1551 – ben is létezett, mikor György barát Szentkirályig kísérte a búcsúzó Izabella királynőt és fiát János Zsigmondot. Nem tudni, hogy a kolostor mikor és milyen körülmények között pusztult el. A kolostor tehát az Árpád korból származik.

Első írásos említése 1446 – ból való Zentkyrál formában. További változatai: 1546 – Zentkirály, 1617 – Zentkjral, 1670 – 1672 – ben, a ma is használt formában Szilágyszentkirály.

Az egyházi élet kezdetére első adat 1452 április 8 – Bereck pap nevét említik. A kolostor helyén épült fel a 16. Század elején az a templom, amely előbb a római katolikus, később pedig a református istentiszteletnek adott helyet. Ezt 1869 – ben lebontották és helyébe 1871 – re, a ma is létező újat emelték. Az anyagi fedezetet a gyülekezet és a Visky család adományozta. A tervet Wolfart Mihály, nagybányai éptőmester készítette. A templom 16 m hosszú, 8 m széles, 10 m magas. A torony magassága 17 méter. Az Úrasztala, a szószéki korona és a festett mennyezet szintén 1871 – ben készült. A kisharangon ez a felirat áll:Sit Nomen Domini Benedivt Anno 1646, amit 1917 – ben hadicélra elvittek és csak 1918 szeptemberében érkezett meg sértetlenül Kolozsvárról. A nagy harang 1814 – ben készült ás a régi feliratból csak az évszám és néhány betűfoszlány maradt: Fundit me Georgius Cserepi in Tasnád 1814. Temploma kívül – belül felújított állapotban, parókiája az 1990 – es évek elején épült.

Legértékesebb klenódiumai, úrasztali teritői a 17 – 18. századból származnak.

A 17. században Szentkirály társegyház volt Vérvölggyel. 1926 – ig Szentkirály anyaegyházközség volt, amikor a román törvények szerint társulni kényszerült Nagymonnal. 1943 – ban újra önálló egyházközség lesz. Ma önálló - beszolgáló lelkipásztora van Vérvölgyről. Lélekszáma 86.

A Szilágyszentkirályi református lelkészek névsora:

Szőlőskei János – 1661

Bessenyei János – 1697

Gál András 1782 – 1794

Pávai K. József 1794 – 1796

Fetés Antal 1796 – 1802

Nagy Mihály 1802 – 1804

Dombi Dániel 1803

Bónis István 1804 – 1810

Gál András 1810 – 1829

Balogh Mózes 1829 – 1832

Molnár Ferenc 1833 – 1838

Szentkirályi Sámuel 1838 – 1856

Parlagi Elek 1856 – 1865

Gidai János 1865 – 1866

Székely István – vérvölgyi adm. 1866 – 1869

Farkas Károly 1869 – 1974

Sebess György – nagymoni adm. 1874 – 1896

Berde Sándor – vérvölgyi adm. 1896 – 1897

Ferenczy Endre – nagymoni adm 1897 – 1905

Köpeczy Károly 1905 – 1907

Ferenczy Endre adm 1907 – 1908

Koppermann Gyula 1908 – 1909

Ferenczy Endre adm. 1909

Kovács József 1909 – 1912

Ferenczy Endre adm. 1912 – 1913

Benkő Gyula 1913 – 1916

Ferenczy Endre 1916 – 1917

Papp Márton – Szabó Pál adm. 1917

Tankó József 1917 – 1919

Szabó Pál vérvölgyi adm. 1919 – 1922

Székely Sándor szilágyfőkeresztúri adm. 1922 – 1923

Versényi Sándor 1923 – 1930

Szűcs János vérvölgyi adm. 1930 – 1932

Teleki József 1932 – 1934

Szabó László 1934 – 1939

Szűcs János adm. 1939 – 1940

Papp Márton 1940 – 1943 /1943 – ban Szentkirály önálló egyházközség lesz/

Ifj. Dónáth László 1943 – 1945

Papp Márton 1945 – 1947

Sipos Endre menyői adm. 1947 – 1948

Szabó László 1848 – 1966

Kiss Zoltán vérvölgyi besz. 1966 – 1967

Tordai Sándor 1967 – 1973

Bogdán János 1973 – 1976

Fazakas Sándor 1976 – 1978

Csóka Dezső 1978 – 1986

Pályi Kiss Zsigmond 1986 – 1989

Csillag Péter szórványlelkész – Sipos András szilágyszegi adm. 1989 – 2001

Jákó József – Pakulár István III. éves teológusok 1989 – 2001

Fazakas Ferenc III. éves teológus 1999 – 2000

Dénes István – Módi József III. éves teológusok 2000 – 2001

Bogdán Szabolcs 2001 – 2003

Szilágyi Zoltán ZRWK – i adm. 2003 – 2005

Módi Attila 2005 – 2006

Szilágyi Zoltán 2006 – 2013

Süle Gyula Zsolt vérvölgyi adm. 2013 – tól napjainkig

 

 

    

  

 

    

Best UK Bookis l.betroll.co.uk Ladbrokes
How to get bonus http://w.betroll.co.uk/ Will Hill