Völcsök

Völcsök

 

Völcsök Szilágycsehtől északra, az első völgykatlan domboldalain terül el. Nevének említése Petri Mór nyomán: 1387 Völcsek, 1423 Veolchieg, 1460 Wlkeh, 1462 Velchok, 1475 Velchewk, 1502 Veulchek, 1516 Vecsek, 1547 Völcsök, 1584 Völczök, Veolchycok, 1609 Veolczok, 1692 Ulcsukul, 1750 Ölcsög, 1797 Völtsög. A néphagyomány azt állítja – ezt már Petri Mór is megemlíti -, hogy a falu eredetileg közelebb terült el a Szilágyhoz és Szilágymogyorósnak hívták. Azonban a Szilágymogyorós régi névnek igen kicsi a valószínűsége, mivel 1387-ben már Völcsek néven az Aranyos-várhoz tartozott.

A falu birtoktörténetét a 15-16. sázadban, mint falvainknál szinte kizárólagosan, a birtokosok közötti pereskedések, beiktatások, elzálogosítások, tanúskodások jelzik. Egy 1423-ból származó oklevél szerint – egészen 1582-ig – a kusalyi Jakcsok birtokában van a falu, 1854-ben pedig már mint a Wesselényiek birtokaként említik bizonyos peres ügyekben. A falu birtoklástörténete a 19. században megszakad, amikoris - Petri Mór szerint – már nincs nemessége ( sem adómentes, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú személy).

Völcsök falu református egyházának története három falu összefüggésében vizsgálandó. Tény, hogy három falu: Vicsa, Szamosújlak és Völcsök reformátusai egészen 1952-ig egy egyházközséget alkottak. Akkor Szamosújlak elszakadt Völcsöktől és Szamosardóhoz csatlakozott. Hogy a három falu mikor egyesült nem tudható, de nincs kizárva, hogy az egység még I. István magyar király ama törvénye alapján jött létre, amely kimondta, hogy minden 10 falu köteles magának 1 templomot építeni. A református egyház első említése 1603-ból származik, amikor a zsinat Gyügyei Andrást (Giwgei) lelkipásztorként küldi Völcsökre. 1681-ben a Margittán tatott közzsinat egy új lelkészt küld Völcsökre Bányai János személyében. A faluban ekkor már állt egy kis fakápolna, mely még a 15. században épült. Ezt a kis fatemplot 1660 körül renoválták, majd 1780-ban átépítették báró Wesselényi Farkas támogatásával, 1855-ben újrazsindelyezik, majd 1883-ban felmerül egy új, nagyobb kőtemplom építésének a gondolata.

A jelelnlegi templom alapkövét 1899 április 12-én teszik le és felszentelésére ugyanebben az évben november 12-én kerül sor. A templomot önkéntes adományokból ( melyet 16 éven keresztül gyűjtöttek) és felvett kölcsönökből tudták felépíteni. 1899 november 12-én már áll a templom, a harangokat is felszerelték és elkészült a szószék, a karzat és a padsor is. Az 1927-ben, körtefából készült úrasztalát Pávelka Rudolf földbirtokos és kurátor adományozta az egyházközségnek. Az orgona 1975-ben került a gyülekezet tulajdonába, a szilágycsehi római katolikus templom 1870-ben készült orgonáját vette meg az egyházközség. A ma is használatban levő parókiát 1932-ben kezdték építeni, s azóta a ma 496 lelket számláló közösség élén álló lelkipásztornak és családjának otthonául szolgál.

Kisebb nagyobb munkálatok voltak az elmúlt évtizedekben: 1970-ben a templom fedelét kijavították és újrafestették, 1972-ben a templom körül kőalapú vaskerítést készítettek, 1981-ben a tornyot bádogozták, 1995-ben gyülekezeti termet alakítottak ki a parókián, valamint 1995-1999 között a templom fennállásának 100. évfordulójára kívül-belül felújították a templomot. 2002-ben  a 118 kg-os ismeretlen időből származó harangot, Nagybányán átöntette a  gyülekezet. 2011-ben készült el, a gyülekezet önerejéből épített református ravatalozó kápolna, valamint 2011 őszén a templombelső is megújult (menyezet szigetelése és újrafestése) külső forrásokból.

A parókia és templom környéke is állandó munkálatok helyszíne azóta is: a parókia újonnan való körbekerítése, ajtók, ablakok cseréje, központi fűtés bevezetése. 2014-ben parókia és imaterem teljes belső felújítása. 2016-ben a parókia tetőzetének lecserélése, 2016-ban a templom fűtésrendszerének kialakítása és nyílászáróinak cseréje, a parókia külső hőszigetelése és újraszínezése ( a gyülekezet önkéntes adományából és pályázati pénzből). 2017-ben pedig a templom teljes külső felújítását (pályázati pénzből) és a parókia körüli területrendezési munkálatokat szeretnénk Isten segítségével megvalósítani a gyülekezeti tagok hozzájárulásával, 50 m-en támfal és kerítés építése, az udvar észak-keleti oldalán, a patak mentén.

A gyülekezet lelki életét és növekedését illetően a következő alkalmak vannak: vasárnaponként 2 istentisztelet, felnőtt bibliaóra, hétköznap egy alkalommal nőszövetségi és ifjúsági bibliaóra, egy kezdő és egy haladó kátéóra és gyermekeinknek egy vallásóra. 2014 májusától 3 szólamú vegyeskara van gyülekezetünknek, heti két alkalommal van énekpróba, valamint 2015 novembere óta havi rendszerességgel egy presbiteri bibliaórán vehetnek részt a gyülekezet őrállói. Rendszeresek az évenkénti imaheti alkalmak (tavasszal és ősszel), bűnbánati alkalmak, vakációs gyermekbibliahetek, egy csendesnap és evangelizációs napok esztendőnként.

Szolgálattevő lelkipásztorok névsora:

 

1603: Gyügyei András, 1737: Kádár András, 1760-1787: Borbély István, 1787-1789: Diósadi Elekes István, 1789-1793: Nagy Miklós, 1793-1798: Munkátsi Kiss György, 1799-1836: Debreczeni József, Völcsökben lakó lelkipásztorok- 1836: Cseh Mózes, 1859-1878: Osváth Lajos, 1878-1883 között beszolgáló lelkészek: Juhász Mihály bősházai, Fábián dániel szilágycsehi és Józsa Ferenc szamosardói lelkipásztorok, 1883-1929: Barabási Lajos, 1929-1930 beszolgál Váncza János szilágycsehi lelkipásztor, 1930-1932 Gellérdt Zoltán és Benkő gyula bősházai lelkipásztor beszolgál, 1932-1974: Fikker Dénes, 1974-1975: László Vilmos, 1975-1977: Varga Károly, 1977-1980: Henter Lajos, 1980-1987: Barta András, 1987-1990: id. Berke Sándor, 1990-1995 között beszolgálnak: Molnár Kálmán szilágycsehi lp, Szász Bálint Róbert és Tolnay István teológiai hallgatók, 1995-1997: Mészáros Mihály, 1997-1999 között beszolgálnak: Uszkai Zoltán désházai lp, Püsök Sándor Csaba bősházai lp, Balla Sándor teológiai hallgató, 1999-2005: Kun Gazda Gergely, 2005-2014: Lovász István és 2014-től Barabás Attila.