Zilahi Református Egyházmegye

Hidalmás

 

                                                        HIDALMÁS

1560-ban alapitották . Történelméről , megalakulásának körülményeiről  nagyon keveset tudunk .

 Orgonáját Kolonits István épitette

Temploma tengelye É-dny-I . A délnyugati homlokzati torony 15 méter magas  toronysisak nélküli , a belső 7x13 méteres , 80 ülőhelyel . A kehely alaku szószék fából  készült , egyszerü , diszitetlen szószékfedele van .

A templom egyetlen bejárata a szószékkel szemben helyezkedik el .

Lélekszáma : 1886-ban 120 református , 1911-ben 1253 lakosból 173 református , 1941 – ben 270 református , 1992 – ben 43 református  , 2017 – ben  már cask 15 lelket számlál a gyülekezet.

Három harangja van . Ebből kettőnek a sulyát nem tudjuk . Egy 1926- ból valő  , “1926 “ felirattal  , egy 1924-ből való , “A református hivek adakozásából , Hidalmás 1924 “  felirattal , és egy 27 kilós , felirata : “A hidalmási ecclesia csinaltatta anno 1767 “ . A harang  , ami Papp Sándor gondnok házánál található , közel 50 év után került vissza , egy katolikus parókiáról , a gyülekezet tulajdonába .

 

Lelkészei : Kónya László 1878-1879

                   Balla Károly 1886-ban

                   Osváth Lajos 1900-1906

                   Kovács Ödön 1907-1908

                   Mihályfalvy István 1947-1955

                   Orbók Sándor 1956-1995

                   Csillag Péter 1996-2014

                   Högye-Gál Roberto 2014-től

 

                                                                                        Hőgye Gál Roberto

 

                                                                                            lelkipásztor

Zsibó

ZSIBÓ

Szilágy megye északkeleti részén fekszik, 26 km-re Zilah municipiumtól. 1968-ban kapott városi rangot. A Mai rangját annak a tudatában viseli, hogy már 1219-ben szerepelt a feljegyzésekben, Villa Cybo néven. Aztán 1387-ben Zsibótelke, a XV. Században meg Sybo meg Zybo. 1564 Oppidium Sibo, tehát mezőváros, 1582-ben szerepel először Zsibóként, aztán Dsibo, Zsibou, Sibou, Sibo, Jibou néven emlegetik.Első irásos említése 1219-bol származik, ekkor villa Chybur néven szerepel, késöbbi nevei pedig Zybo (1460), opidum Sibo (1564), Zsibou (1750) és végül Jibau (1854). A többi helységről csak késöbb történik említes, Szilágyrónáról 1338-ban, Kucsóról 1388-ban, Hosszúújfaluról 1405-ben, mig Szamosőrmezőről csak 1469-ben.

A város fejlődésében nagy szerepe volt a Wesselényi családnak. Az ő nevükhöz fűződik az itteni, Erdély egyik legszebb barokk stilusú kastélyának építtettés.

A zsibói egyházközség keletkezésének éve 1582 . 1584-től Wesselényi Ferenc birtoka. 1600-ban a református egyházközség átveszi a XIII. században épült katolikus templomot.A történelem folyamán kétszer égetik fel a templomot: 1658-ban a tatárok és 1705-ben a zsibói csata után visszamaradt rácok. Ugyanis itt zajlott le az a nagy csata, amely II. Rákóczi Ferenc kurucainak vereségével ért véget.

A templom jelenlegi alakját 1749-ben nyerte, Wesselényi Istvánnak és feleségének  Dániel Polixena anyagi támogatásával. Erre emlékeztet a bejárat feletti dupla címeres felirat. Az eredeti, XIII. századi épületből megmaradt részt - a templomhajó szószék utáni részén  - egy gótikus szentélyablak disziti.

A templomhajó hossza 12,4 méter, szélessége 10,1 méter.

1750-ben két kegyszere, van az egyháznak: egy kis ezüstkeresztelő kanna, és egy nagy ezüsttányér 1751-bõl  két kegytárgya maradt fenn, egy kisebb, aranyozott ezüsttányér és egy aranyozott ezüstkehely.Mind báró Wesselényi István és felesége Dániel Polixéna adománya.

1782-ből származik az a 20 centiméteres aranyozott, úrasztali ezüst kehely, amelyet Wesselényi Miklósné, Cserei Heléna ajándékozott az egyháznak.

1800-ban vették meg az első orgonájukat.

1885-87-ben Kolonits István építette meg második orgonájukat, mely 9 regiszteres volt.

Három harangja van a kis harang a legrégibb. Egyik harangját özv. Lőrincz B. Istvánné adományozta az egyháznak. Az 1805-ben használt harangot újra kellett önteni, mert megrepedt. 1917-ben, az elsõ világháború idejében az egyik harangot ( 484 fontos) és az orgona sípjait elvitték hadi célokra.

1919-ben elkészült a jelenleg is működő toronyóra.

 

1920-as évek elején készült a 367 kg-os harangjuk a bukaresti Spireanu cégnél (ezt is elvitte a II. Világháború). 1923-ban a hívek adakozásaiból pótolják a háborús veszteségeket.1928-ban Kudzsiron Klein K. Oszkár műhelyében rendeli meg saját pénzén az egyház részére az 54cm harangot özv. Lőrincz B. Istvánné született Mészáros Ágnes .

 

 

                                                 SZAMOSUDVARHELY

Szilágysági dombvidéken , Zilah-tól észak-keletre fekvő Szamos - menti  település . Zsibótól 8 kilóméterre helyezkedik el .

Szamosudvarhelyt  is  valamikor népes magyar közösség lakta , de a tatárjárás , a Rákóczi forradalom után  , a szamosmenti  gyülekezetekhez  ,  magyar közösségek nagy többségéhez  hasonlóan , elnéptelenedett . 1873-tól képtelen lelkészi állást fenntartani ezért  Zsibó leányeyháza let t.

1670-ben már volt egy fakápolnája és cinterme  . Ezt a kápolnát a Bornemissza-család épitette a 16. Század végén .Csak feltételezni lehet , hogy ezt a  kápolnát a ma is álló templom épitésekor lebontották . A jelenlegi templomot 1930-1932 között épitették  gróf Béldy Kálmán anyagi támogatásával . A templom tengelye D-é-I . A templom tornya 14 méter magas , a belseje pedig  4x12méter , 50 ülőhelyel . Orgonája nincs .   Két harangja van . A 65 kg-os harangot 1709-ben öntötték , a kisebb harangot 1950-ben vásárolja meg a gyülekezet .

Lélekszáma : 1879-ben 47 református ,1911-ben 1336 lakosból  68 református  , 2003-ban 15 református , 2017-ben  18 református .

   Gondnoka : Albert Sándor

   Presbiterei : Bene János és Szelei Attila

   Lelkészei :

1.      Thuri János - 1636 –

2.      Szilvási Tamás - ?

3.      Berkeszi Ferenc -1642

4.      Tamásdi Mátyás-1648

5.      Mogyorói Mihály – 1654

6.      Porcsalmi János – 1654

7.      Madai P. Sámuel – 1682

8.      HéczeiP. István – 1706

9.      Berekszászi István  - 1721

10.  Csaholczi Mihály - ?

11.  Kolozsvári Nagy Mihály – 1752

12.  Megyesi S. György – 1754

13.  Vérvölgyi Papp János – 1758

14.  Murányi Ferenc  1778-1818

15.  Gál Zsigmond – 1819

16.  Farnas Benjámin   1838-1866

17.  Pataki Károly  1867-1873

1873-tól Zsibó leányegyháza

                                                                             Hőgye Gál Roberto

 

                                                                                   lelkipásztor

Völcsök

Völcsök

 

Völcsök Szilágycsehtől északra, az első völgykatlan domboldalain terül el. Nevének említése Petri Mór nyomán: 1387 Völcsek, 1423 Veolchieg, 1460 Wlkeh, 1462 Velchok, 1475 Velchewk, 1502 Veulchek, 1516 Vecsek, 1547 Völcsök, 1584 Völczök, Veolchycok, 1609 Veolczok, 1692 Ulcsukul, 1750 Ölcsög, 1797 Völtsög. A néphagyomány azt állítja – ezt már Petri Mór is megemlíti -, hogy a falu eredetileg közelebb terült el a Szilágyhoz és Szilágymogyorósnak hívták. Azonban a Szilágymogyorós régi névnek igen kicsi a valószínűsége, mivel 1387-ben már Völcsek néven az Aranyos-várhoz tartozott.

A falu birtoktörténetét a 15-16. sázadban, mint falvainknál szinte kizárólagosan, a birtokosok közötti pereskedések, beiktatások, elzálogosítások, tanúskodások jelzik. Egy 1423-ból származó oklevél szerint – egészen 1582-ig – a kusalyi Jakcsok birtokában van a falu, 1854-ben pedig már mint a Wesselényiek birtokaként említik bizonyos peres ügyekben. A falu birtoklástörténete a 19. században megszakad, amikoris - Petri Mór szerint – már nincs nemessége ( sem adómentes, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú személy).

Völcsök falu református egyházának története három falu összefüggésében vizsgálandó. Tény, hogy három falu: Vicsa, Szamosújlak és Völcsök reformátusai egészen 1952-ig egy egyházközséget alkottak. Akkor Szamosújlak elszakadt Völcsöktől és Szamosardóhoz csatlakozott. Hogy a három falu mikor egyesült nem tudható, de nincs kizárva, hogy az egység még I. István magyar király ama törvénye alapján jött létre, amely kimondta, hogy minden 10 falu köteles magának 1 templomot építeni. A református egyház első említése 1603-ból származik, amikor a zsinat Gyügyei Andrást (Giwgei) lelkipásztorként küldi Völcsökre. 1681-ben a Margittán tatott közzsinat egy új lelkészt küld Völcsökre Bányai János személyében. A faluban ekkor már állt egy kis fakápolna, mely még a 15. században épült. Ezt a kis fatemplot 1660 körül renoválták, majd 1780-ban átépítették báró Wesselényi Farkas támogatásával, 1855-ben újrazsindelyezik, majd 1883-ban felmerül egy új, nagyobb kőtemplom építésének a gondolata.

A jelelnlegi templom alapkövét 1899 április 12-én teszik le és felszentelésére ugyanebben az évben november 12-én kerül sor. A templomot önkéntes adományokból ( melyet 16 éven keresztül gyűjtöttek) és felvett kölcsönökből tudták felépíteni. 1899 november 12-én már áll a templom, a harangokat is felszerelték és elkészült a szószék, a karzat és a padsor is. Az 1927-ben, körtefából készült úrasztalát Pávelka Rudolf földbirtokos és kurátor adományozta az egyházközségnek. Az orgona 1975-ben került a gyülekezet tulajdonába, a szilágycsehi római katolikus templom 1870-ben készült orgonáját vette meg az egyházközség. A ma is használatban levő parókiát 1932-ben kezdték építeni, s azóta a ma 496 lelket számláló közösség élén álló lelkipásztornak és családjának otthonául szolgál.

Kisebb nagyobb munkálatok voltak az elmúlt évtizedekben: 1970-ben a templom fedelét kijavították és újrafestették, 1972-ben a templom körül kőalapú vaskerítést készítettek, 1981-ben a tornyot bádogozták, 1995-ben gyülekezeti termet alakítottak ki a parókián, valamint 1995-1999 között a templom fennállásának 100. évfordulójára kívül-belül felújították a templomot. 2002-ben  a 118 kg-os ismeretlen időből származó harangot, Nagybányán átöntette a  gyülekezet. 2011-ben készült el, a gyülekezet önerejéből épített református ravatalozó kápolna, valamint 2011 őszén a templombelső is megújult (menyezet szigetelése és újrafestése) külső forrásokból.

A parókia és templom környéke is állandó munkálatok helyszíne azóta is: a parókia újonnan való körbekerítése, ajtók, ablakok cseréje, központi fűtés bevezetése. 2014-ben parókia és imaterem teljes belső felújítása. 2016-ben a parókia tetőzetének lecserélése, 2016-ban a templom fűtésrendszerének kialakítása és nyílászáróinak cseréje, a parókia külső hőszigetelése és újraszínezése ( a gyülekezet önkéntes adományából és pályázati pénzből). 2017-ben pedig a templom teljes külső felújítását (pályázati pénzből) és a parókia körüli területrendezési munkálatokat szeretnénk Isten segítségével megvalósítani a gyülekezeti tagok hozzájárulásával, 50 m-en támfal és kerítés építése, az udvar észak-keleti oldalán, a patak mentén.

A gyülekezet lelki életét és növekedését illetően a következő alkalmak vannak: vasárnaponként 2 istentisztelet, felnőtt bibliaóra, hétköznap egy alkalommal nőszövetségi és ifjúsági bibliaóra, egy kezdő és egy haladó kátéóra és gyermekeinknek egy vallásóra. 2014 májusától 3 szólamú vegyeskara van gyülekezetünknek, heti két alkalommal van énekpróba, valamint 2015 novembere óta havi rendszerességgel egy presbiteri bibliaórán vehetnek részt a gyülekezet őrállói. Rendszeresek az évenkénti imaheti alkalmak (tavasszal és ősszel), bűnbánati alkalmak, vakációs gyermekbibliahetek, egy csendesnap és evangelizációs napok esztendőnként.

Szolgálattevő lelkipásztorok névsora:

 

1603: Gyügyei András, 1737: Kádár András, 1760-1787: Borbély István, 1787-1789: Diósadi Elekes István, 1789-1793: Nagy Miklós, 1793-1798: Munkátsi Kiss György, 1799-1836: Debreczeni József, Völcsökben lakó lelkipásztorok- 1836: Cseh Mózes, 1859-1878: Osváth Lajos, 1878-1883 között beszolgáló lelkészek: Juhász Mihály bősházai, Fábián dániel szilágycsehi és Józsa Ferenc szamosardói lelkipásztorok, 1883-1929: Barabási Lajos, 1929-1930 beszolgál Váncza János szilágycsehi lelkipásztor, 1930-1932 Gellérdt Zoltán és Benkő gyula bősházai lelkipásztor beszolgál, 1932-1974: Fikker Dénes, 1974-1975: László Vilmos, 1975-1977: Varga Károly, 1977-1980: Henter Lajos, 1980-1987: Barta András, 1987-1990: id. Berke Sándor, 1990-1995 között beszolgálnak: Molnár Kálmán szilágycsehi lp, Szász Bálint Róbert és Tolnay István teológiai hallgatók, 1995-1997: Mészáros Mihály, 1997-1999 között beszolgálnak: Uszkai Zoltán désházai lp, Püsök Sándor Csaba bősházai lp, Balla Sándor teológiai hallgató, 1999-2005: Kun Gazda Gergely, 2005-2014: Lovász István és 2014-től Barabás Attila.

Zilah-Belváros

Zilah- Belváros

 

            Zilah Erdély és Partium határvonalán, az Erdélyi- szigethegység északnyugati nyúlványához tartozó Meszes hegység lábánál helyezkedik el, a Zilah patak jobb és bal partján. A várost átszeli az E81 jelzésű európai út.

            A településen feltárt leletek tanúsága szerint ősi idők óta lakott terület volt. AnonymusGesta Hungarorum című művében megemlíti, hogy a honfoglalás idején Tétény (Töhötöm/ Tuhutum) és fia Horka a hódításaik során Ziloc-ig jutottak. A város első írásos említése egy peres ügyben a Váradi Regestrumban fordul elő1220-ban (villa ZILOCH). Előfordul még 1246-ban curtispontificalesZijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ban Zilach, 1473-ban oppidumZylah, 1750-ben Ziloch, 1601-ben Zila névalakban. Népiesen Zilaj. A város német neve: Waltenberg, Zillenmarkt, Zillermarkt. Románul először 1808-ban említik Zilahu, Zalahu, 1850-ben Szilaju formában. 1970-ig Zălau, napjainkban Zalău a hivatalos neve.

            Az első, templomról szóló írásos említés 1246-ból való, amikor IV. Béla király a várost az erdélyi püspökségnek adományozza, és megbízza a tatárdúlás során tönkrement templom újjáépítésével. A későbbi, egyhajós, gótikus stílusban épített templom már csak a szentélyt őrzi a régiből. Ebben a formában lett református templommá, 1527 táján Derecskei Demeter reformátori munkássága révén. A 1715-re újjáépítik, majd 1780-ban oldalhajókat építenek az északi és déli falakhoz. Nyugati irányba meghosszabbítják a főhajót és 1797-ben megépül a ma is álló torony, a régi megrongálódott helyére. A századok során a zsindellyel fedett templom többször is a tűz martalékává válik. 1903-ban a városi tanács a falakon megjelenő öles repedések miatt életveszélyessé nyilvánítja a templomot, és megtiltja az istentiszteletek tartását a falakon belül. A gyülekezet elhatározza a templom lebontását, és egy új építését.

            A régi templom bontását 1904. július 11-én kezdték el. Az új templom építésére négy tervpályázat érkezett, amelyek közül a Szabolcs Ferenc és Papp Gyula „Trinite” jeligéjű mellett dönt az építtető bizottság. Az ünnepélyes alapkőletétel 1905. március 26-án volt. Az első istentiszteletet 1906. október 28-án tartották. A templomszentelés 1907. szeptember 22-én volt, amelyen jelen volt Bartók György püspök, és a Kolozsvári Teológia tanári kara. A templom három egyforma méretű hajóból áll, amelyek hosszanti tengelye 120 fokban metszi egymást. A központi kupola, illetve a hajókkeresztboltozata, valamint a körbefutó karzat tizenhárom pilléren nyugszik. Az északi és déli portikusban karzatfeljáró van. A toronyaljban, valamint a két másik hajó oromfalán található a három főkapu. Az orgona a nyugati oldalon, a szószék a keleti karzatot kettéosztó pillérre épült. Az Úr asztala- 1885-ből- a hajók tengelyének metszéspontjában van, a templom közepén. Erre a pontra orientálódnak a padok is. 1500 ülőhely van. A hajók egyenkénti tengelyhossza17,5 m,szélessége 18 m, magassága 9 m, a kupola magassága 13,5 méter. A torony alapterülete 7 x 6,2 m, magassága 35m.Az orgonát Országh Sándor készíti el, az orgonaszekrényt a pécsi AngsterJózsef tervei alapján építik. A szószék és koronája a budapesti Mayböhm cégnél készültek. A déli karzaton található három mészkőbe vésett színes dombormű. A város címere, körirata: „S.MICH.ARCHANG.ZILAHY VARASSA CZIMERE 1569” illetve a Szava és Bikfalvi, valamint a Kiss és Sarak családok címerei, 1715-ös datálással. A régi harangok: 480 kg-os kisebbik harangot 1912-ben a gyülekezet öntette újjá saját költségén. Felirata: „Jertek imádjuk az Urat!” Eredetileg Matolcsi György és Sámuel, és feleségeik öntették 1704-1724-ben. A nagyharang 900 kg-os, amelyet 1913-ban helyeznek el a toronyban. Felirata: „Magasztaljátok az Urat! Erre hívogat ez a harang, amit Czell Lőrinc főgondnok öntetett a zilahi református egyház részére 1912-ben. ”Az említett két haraggal együtt egy használaton kívüli 40 kg-os kisharangot, 1917. március 8-án hadi célokra rekvirálnak . Ez utóbbi felirata: „ A.D. 1604 Maguk költségén újraöntették Szép Sándor és felesége Orbán Erzsébet 1818”. Jelenleg négy harang lakik a toronyban. A nagyharang 1125 kg-os felirata: „Isten dicsőségére öntetett. A zilahi ref. templom 50 éves jubileuma emlékére a hívek adományából az Úrnak 1956-ik évében október 31-én. Tebenned bíztunk eleitől fogva.” A kisharang 800 kg-os, felirata: „Inhonoremdeifusa anno 1717 exmanaEcclref Zilah et S.D. Sam. G. Matoltci dere D. Ste. Enyedi et conj. Anoc Z. Matoltci 2 dono 1760 dere G. D. JóUdvarhelyi et conj. Judithal Mihály 3-io ao 1819 dere S. D. Francisci Kiss et conj. HinTetuvivosvocomortuoplango. JudithmeLadislausLazar de Tasnád”. Az egyik kicsi harang 120 kg-os, felirata: „Öntötte Takács Lajos 1902. Andrásovszki Efraim Kolozsvárt” illetve a másik 50 kg-os, felirata: Zilahi privált Tímár társul. költségéből öntetett az 1926-ik esztendőben 1933-ban ismét öntette a zilahi Tímár Ipartársulat. Öntötte Andrásovszki Efraim Kolozsvárt. A toronyban 4 számlappal ellátott, jól működő toronyóra van. Felirata: Müller János óragyár Budapest. Javította Bíró Miklós 1924.

            A gyülekezet lélekszáma: 3.300. A három zilahi gyülekezet tulajdonát képező ingatlanok: Kálvineum- egyházi, kulturális központ, szórványkollégium, valamint két óvoda épület. A gyülekezet tulajdonában egy 1661-es kiadású Váradi Biblia, XVII. századi klenódiumok, XVIII. századi úrihímzésű terítők található.  

Lelkipásztorok:

Kisdobszai Dániel(1595, esperes),Válaszúti Pál(- 1604), Keresztszegi (Keresszegi) Herman István(1616- 1630, esperes, 1629-1641 Tiszántúli püspök), Jenei G. István(1636), Szalárdi Mihály (-1641), Tasnádi István (1642- 1644), Zilahi János(-1643), Váczi Péter (-1643),Tótfalusi P. István(1644-1650, esperes),Széki Miklós (1649-), Bátai (Bitai) György(1665-1672),Kézdivásárhelyi (Vásárhelyi)Matkó István(1666 körül),Keresztúri Györgyöt(-1669), Miskolczi Márton (1671), Szőnyi N.István (1672), Felvinczi Sándor (1675, esperes), Borsai Ferencz (1678–1679), Divéki János (1678-1687), Szathmári P. János (1700 előtt), Békéssy János (-1689),Debreczeni Fóris István(1688-1711, esperes), Filkei János(1700-1708), Árvai András (-1712), Békési István (1712), Bodoki István (1712), Zoványi P. György(1712- 1758, esperes, 1728- 1757 Tiszántúli püspök), Dézsi (Désy) Zsigmond(1719-1724), Bikfalvi Zsigmond (1725-1742), Vajasdi Mihály(1745- 1769), Mohai János (1769-1783), Zoványi György (1766-1787), Katona Imre (1783-1792), Bethlendi János (1788-1826, esperes), Polgári Márton (1792-1830),Beke Sámuel (1828-1836), Fogarasi István (1832-1873, esperes), Verestói (Verestóy) Cséri Sándor (1837-1869), Magyarósi István(1870-1908), Révai Pál (1874-1877), Kónya László (1879-1898), Szilágyi Lászlóval (1899), Kádár Géza (1903-1936), Dr. Mezei Mihály (1937-1939), Köblös Endre (1940-1970, esperes), Kalló Gyula (1948-1968), Nagy Ernő (1968-1972, 1978-1980), id. Adorján Kálmán (1972-1978, 1990-1997), Székely István (1980-1990), ifj. Adorján Kálmán (1991-1998), Ruzsa István (1998-2000), Püsök Sándor Csaba (2000-).

 

 

 

Vérvölgy

Vérvölgy monográfiája

            Szilágy megye északi részén, a Zilah – Szilágycseh közötti aszfaltozott úton, a bekötő úttal együtt 22 km – re található ősi, magyar lakosságú falu, a tövisháti dombok aljában. Közigazgatásilag Debren községhez tartozik. Alatta folyik el a Szilágy patak. Domborzatának köszönhetően éghajlata, főleg a felső részeken, 2 – 3 fokkal enyhébb télen, mint a környező falvakban, mivel a dombok elzárják a hideg légáramlatok útját. A szilva és a dió „hazája”.

            A népetimológia szerint, 1011 – ben István király kiküldi csapatait a Nagymon – Szentkirály környékén élő pogány törzsek leverésére. Az ütközet helye ez a völgy volt, ahol a vér patakban folyt, innen kapta nevét is. A Nagymon határában levő várakat és bálványokat lerombolták/Bálványhegy, Pogányvár, Kincseshegy/. E győzelem után Szilágyszentkirályon, a mai református templom helyén kolostort építettek, ahová benedekrendi szerzetesek érkeztek. Ekkor a környező falvak lakói a Szentkirályi római katolikus kolostor – templomba jártak. A szerzetesek a nép vallásos nevelésével, a földművelésre és szőlőtelepítésre való tanításukkal megnyerték a Szilágy – menti pogány magyarságot a római katolikus vallásnak és a reformációig meg is őrizte őket ebben a hitben.

            Első írásos említése 1334 – ből való Veruolg formában, 1387 – től Werwelg. Más névalakjai: Vervewlghe 1446, Werweolgy 1549, Vérvölgj 1797, Vérvölgy 1805 – től.

            Református egyháza már a 16. Század első felében önálló, Bethlen Gábor fejedelem dézsmát adományozott számára. Nem lehet tudni, hogy a falvak mikor szakadtak el a Szentkirályi katólikus központtól, de az bizonyos, hogy a reformáció első két századában, Vérvölgynek és Szentkirálynak közös papjuk volt. Ezek szerint Vérvölgynek már a 17. században temploma és papja volt. Ez a templom a parókiális kertben a mai templomtól kelet – nyugati irányban lehetett és fából készült, csinos fatoronnyal. A fatemplom a 18. század végére már nagyon megromlott állapotú lehetett. 1798 – ban eladták a szomszédos román lakosu  Nagymonújfalunak /román neve Ciora/.

            1798 március 24 – én kelt a templomépítési szerződés a vérvölgyi református egyházközség előljárói  - Szokolyai Ádám prédikátor és Kassai István kurátor – presbiterei és Pámer József zilahi pallér között. Az 1798 – tól 1803 – ig tartó templomépítés, a természetbenieket is beszámítva nagy összegbe került az egyházközségnek. A templom mennyezetén ez a felírás található:

„Ez ház építtetett Ur Isten nevednek,

Mely tetszése szerint, ha lészen szívednek,

Adj szabadon folyást ebben szent ígédnek,

Hogy e ház lehessen ajtaja egednek.

Könyörgés s hálaadás ez házban mely lészen,

Meghallgatni mennyből légy mindenkor készen

A nép elfogadja, s engedj meg egészen.

Építtetett pedig 1803. Esztendőben szeptember első napjain a vérvölgyi ev. Ref. Sz. Eccla. Kölcségén T.T. Szokolyai Ádám úr predicátorságában ns. Szathmári József oskolamesterségében: a kathedrai korona 1808 – ban Zaj Sámuel úr predicátorságában.”

 Az első toronyépítési szerződés 1831 március 1 – én köttetett, de az építés félbemaradt, mivel a fundamentum gyenge volt. A második toronyépítési szerződés 1862 március 24 – én  köttetett. Építése 1864 – ben fejeződött be. Templomhajójának hossza 18 méter,szélessége 8 méter, hátsó része lekerekített. Padjaiban 225 férőhely van. 1860 – ban meghasadt a templom fala, ekkor 6 kőlábat építenek a megerősítésére.

            1924 – 25 – ben a templom és torony lemeszeltettek, a falakon mutatkozó rések betömettek és a templomban lévő régi padok újakkal cseréltettek ki.

            1949 – ben megujították a templomfedélzet gerendázatát és mennyezetét, két helyen vaspánttal fogták össze a falakat. Azóta többször voltak kisebb – nagyobb javítások: festés, bádogozás, villamoshálózat felujítás, fűtés beszerelés, külső – belső javítások. Az 1990 –es évek elején, a régi felekezeti iskola helyén Gyülekezeti Ház épül. 1999- ben új parókia építésébe kezdenek, amely 2007 – ben fejeződik be. 

Ma is használatban levő harangját /kettő volt/ 1762 – ben készítette Papp Gábor harangöntő mester, felirata: ”Datid in anno 1762 di praesentis 9 bis 150 Kgr”. A szószék koronája 1808 – ban készült. Orgonáját 1868 – ban  Jónás István nagyváradi orgona és zongora építő készítette. A toronyóra 1907 – ben készült, Csomor József agyagfalvi órásmester által.

Legrégebbi klenódiumunk az 1591 – ből való úrasztali pohár, melyet 1971 – ben a kommunista rendszer  a bukaresti Nemzeti Múzeumba vitt el. Hosszas utánajárás után 2007 októberében visszakerült a gyülekezethez. Ma is használatban van, az asszonyok úrasztali pohara.

Jelenleg a gyülekezet lélekszáma 305 lélek.

A vérvölgyi lelkipásztorok névsora 1664 – től napjainkig:

Madai István /1664/

Madai Sámuel /1664-1667/

Görgői György /1667-1671/

Selyki István /1671-1694/

Árvai András /1694-1700/

Marosi István/1700-1705/

Marosi György /1705/

Görgei János/1711-1713/

Mocsi Gergely /1713/

Galambfalvi Miklós/1714-1717/

Mezei István/1717-1722/

Újvárosi Mihály/1722/

Bocskai János /1730/

Kabai Gergely/1742/

Vári István/1752/

Zilahi András/1762/

Csernátfalusi Péter/1786-1790/

Kun István/1790-1792/

Szokolyai Ádám/1792-1804/

Id. Zay Sámuel/1805-1812/

Ifj. Zay Sámuel /1813-1816/

Jánó Sámuel/1816-1824/

Kerekes Mózes/1825-1859/

Véég Sámuel/ 1859/

Székely István I. /1859-1885/

Ifj. Berde Sándor/1886-1898/

Kecskeméti Kálmán/1898-1908/

Paulai Viktor/1908-1913/

Szabó Pál/1914-1922/

Kertész Márton/1922-1924/

Miklós Pál/1925-1926/

Kandó Mihály/1927-1929/

Czell Benjámin/1929-1930/

Szűcs János/1930-1955/

Hervol János/1955 beszolgáló/

Varsányi Rudolf/1956-1959/

Szűcs Ervin/1960-1961/

Kiss Zoltán/1961-1983/

Nagy József/1983-1984 beszolgáló/

Dénes Béla/1984-1986/

Püsök Sándor/1986-1987 beszolgáló/

Ruzsa István/1987-1999/

Bálint István/1999-2004/

Süle Gyula Zsolt/2004 – től/

 

 

             

Best UK Bookis l.betroll.co.uk Ladbrokes
How to get bonus http://w.betroll.co.uk/ Will Hill