Zsibó

ZSIBÓ

Szilágy megye északkeleti részén fekszik, 26 km-re Zilah municipiumtól. 1968-ban kapott városi rangot. A Mai rangját annak a tudatában viseli, hogy már 1219-ben szerepelt a feljegyzésekben, Villa Cybo néven. Aztán 1387-ben Zsibótelke, a XV. Században meg Sybo meg Zybo. 1564 Oppidium Sibo, tehát mezőváros, 1582-ben szerepel először Zsibóként, aztán Dsibo, Zsibou, Sibou, Sibo, Jibou néven emlegetik.Első irásos említése 1219-bol származik, ekkor villa Chybur néven szerepel, késöbbi nevei pedig Zybo (1460), opidum Sibo (1564), Zsibou (1750) és végül Jibau (1854). A többi helységről csak késöbb történik említes, Szilágyrónáról 1338-ban, Kucsóról 1388-ban, Hosszúújfaluról 1405-ben, mig Szamosőrmezőről csak 1469-ben.

A város fejlődésében nagy szerepe volt a Wesselényi családnak. Az ő nevükhöz fűződik az itteni, Erdély egyik legszebb barokk stilusú kastélyának építtettés.

A zsibói egyházközség keletkezésének éve 1582 . 1584-től Wesselényi Ferenc birtoka. 1600-ban a református egyházközség átveszi a XIII. században épült katolikus templomot.A történelem folyamán kétszer égetik fel a templomot: 1658-ban a tatárok és 1705-ben a zsibói csata után visszamaradt rácok. Ugyanis itt zajlott le az a nagy csata, amely II. Rákóczi Ferenc kurucainak vereségével ért véget.

A templom jelenlegi alakját 1749-ben nyerte, Wesselényi Istvánnak és feleségének  Dániel Polixena anyagi támogatásával. Erre emlékeztet a bejárat feletti dupla címeres felirat. Az eredeti, XIII. századi épületből megmaradt részt - a templomhajó szószék utáni részén  - egy gótikus szentélyablak disziti.

A templomhajó hossza 12,4 méter, szélessége 10,1 méter.

1750-ben két kegyszere, van az egyháznak: egy kis ezüstkeresztelő kanna, és egy nagy ezüsttányér 1751-bõl  két kegytárgya maradt fenn, egy kisebb, aranyozott ezüsttányér és egy aranyozott ezüstkehely.Mind báró Wesselényi István és felesége Dániel Polixéna adománya.

1782-ből származik az a 20 centiméteres aranyozott, úrasztali ezüst kehely, amelyet Wesselényi Miklósné, Cserei Heléna ajándékozott az egyháznak.

1800-ban vették meg az első orgonájukat.

1885-87-ben Kolonits István építette meg második orgonájukat, mely 9 regiszteres volt.

Három harangja van a kis harang a legrégibb. Egyik harangját özv. Lőrincz B. Istvánné adományozta az egyháznak. Az 1805-ben használt harangot újra kellett önteni, mert megrepedt. 1917-ben, az elsõ világháború idejében az egyik harangot ( 484 fontos) és az orgona sípjait elvitték hadi célokra.

1919-ben elkészült a jelenleg is működő toronyóra.

 

1920-as évek elején készült a 367 kg-os harangjuk a bukaresti Spireanu cégnél (ezt is elvitte a II. Világháború). 1923-ban a hívek adakozásaiból pótolják a háborús veszteségeket.1928-ban Kudzsiron Klein K. Oszkár műhelyében rendeli meg saját pénzén az egyház részére az 54cm harangot özv. Lőrincz B. Istvánné született Mészáros Ágnes .

 

 

                                                 SZAMOSUDVARHELY

Szilágysági dombvidéken , Zilah-tól észak-keletre fekvő Szamos - menti  település . Zsibótól 8 kilóméterre helyezkedik el .

Szamosudvarhelyt  is  valamikor népes magyar közösség lakta , de a tatárjárás , a Rákóczi forradalom után  , a szamosmenti  gyülekezetekhez  ,  magyar közösségek nagy többségéhez  hasonlóan , elnéptelenedett . 1873-tól képtelen lelkészi állást fenntartani ezért  Zsibó leányeyháza let t.

1670-ben már volt egy fakápolnája és cinterme  . Ezt a kápolnát a Bornemissza-család épitette a 16. Század végén .Csak feltételezni lehet , hogy ezt a  kápolnát a ma is álló templom épitésekor lebontották . A jelenlegi templomot 1930-1932 között épitették  gróf Béldy Kálmán anyagi támogatásával . A templom tengelye D-é-I . A templom tornya 14 méter magas , a belseje pedig  4x12méter , 50 ülőhelyel . Orgonája nincs .   Két harangja van . A 65 kg-os harangot 1709-ben öntötték , a kisebb harangot 1950-ben vásárolja meg a gyülekezet .

Lélekszáma : 1879-ben 47 református ,1911-ben 1336 lakosból  68 református  , 2003-ban 15 református , 2017-ben  18 református .

   Gondnoka : Albert Sándor

   Presbiterei : Bene János és Szelei Attila

   Lelkészei :

1.      Thuri János - 1636 –

2.      Szilvási Tamás - ?

3.      Berkeszi Ferenc -1642

4.      Tamásdi Mátyás-1648

5.      Mogyorói Mihály – 1654

6.      Porcsalmi János – 1654

7.      Madai P. Sámuel – 1682

8.      HéczeiP. István – 1706

9.      Berekszászi István  - 1721

10.  Csaholczi Mihály - ?

11.  Kolozsvári Nagy Mihály – 1752

12.  Megyesi S. György – 1754

13.  Vérvölgyi Papp János – 1758

14.  Murányi Ferenc  1778-1818

15.  Gál Zsigmond – 1819

16.  Farnas Benjámin   1838-1866

17.  Pataki Károly  1867-1873

1873-tól Zsibó leányegyháza

                                                                             Hőgye Gál Roberto

 

                                                                                   lelkipásztor