Az előadások a faluközösség kultúrotthonában lettek megtartva. Az előadások az egyik erre előkészített teremben, az ebéd pedig – melyet a helyi gyülekezet tagjai készítettek el – egy másik teremben lett felszolgálva.
Anapi képzés Kis Bálint helyi lelkipásztor áhítatával kezdődött. Az
áhítat alapigéje: Lukács 11, 1-13 . a bibliaolvasó kalauz aznapi igéje az
imádság kérdéséről adta elénk Krisztus tanítását. Istenünk Szentlelke szépen összhangba hozta ezt Nt. Pásztor Gyula záró előadásával (ld. lentebb).
- Az ima a keresztyén, hívő életben éppúgy nélkülözhetetlen, mint a lélegzés. Tehát nem esteleges vagy mellőzhető.
- Bár a legalapvetőbb kommunikációs csatornánk, Krisztus bátorít az imádkozásra.
- Alapvető dolog: atya –fiúi viszony szükséges az Úrral. Ebből fakad a bizalom és a kitartás.
- Urunk a maga részéről minden imát meghallgat, de szűrői vannak. Ilyen: ” az én nevemben (Jézus)”. A következő: a legfőbb jót adja elsősorban, Szentlelkét. Végül az Úr valódi szükségeinkre tekint.
Fekete Károly, a Presbiteri Szövetség megyei elnöke köszöntötte a képzés negyedik állomására érkezetteket. Kiemelte: mindnyájunknak szól a meghívás Isten országába. Mi a hívogatás szolgálatára készülünk.
A nap első előadását Dr. Fodor Ferenc tartotta. Folytatta az újszövetség ismertetését. Először a János írása szerinti evangéliumot mutatta be.
Bemutatta, hogy miben, miért különbözik az evangélium a szinoptikusoktól, bár ugyanazt az örömhírt írja le. Kiderült miért is a János evangélista szimbóluma a sas. Ugyanakkor, bár nem számol be Jézus születésének történeti eseményeiről, ez a látás az ami elvezeti arra, hogy írjon a testtélétel csodájáról.
Kiemelte: János evangéliuma az, amelyik a Jézus tetteinek, jeleinek a leírása mellett odafigyel azok magyarázatára is. Ebben a Jézus utáni keresztyén gyülekezet igehirdetését hozza. Ugyanakkor János evangéliuma az, amelyik úgy mutatja be Jézust, hogy különösen odafigyel az Atya által előkészített időpontokra.
Ezután következett az Apostolok cselekedeteinek ismertetése. Kiderült: az idők folyamán előfordult, hogy a keresztyén igehírdetők figyelmét elkerülte. Nem véletlen a helye: az evangéliumok és Pál levelei között. A benne foglaltak árulkodnak a szerzőről is: Lukácsról. Illetve szépen követhető volt tartalmában az a rend, amelyet Jézus ad az apostoloknak, az ige hírdetésére . ( 1,8).
Végül a Római levél került bemutatásra. Érdekessége ennek a levélnek, hogy mindig amikor az anyaszentegyház megújult, a figyelem középpontjába került. Az előadó különösen azt a kérdést járta körül, hogy ki alapíthatta a címzett gyülekezetet. Ismertette a különféle álláspontokat. Meggyőződése, hogy alapítói azok, akik pünkösdkor lettek keresztyénné, illetve, azok a keresztyének aki később telepedtek oda.
Láttuk, azt is , hogy mi volt Pál szándéka a levél megírásával. Egyfajta hídfőállásként kérte az itteni keresztyének segítségét a jövőbeli hispániai evangelizációhoz. Ezért is mutatta be evangéliumát.
Az ebédszünet után D. Szabó Dániel, az MRPSZ tiszteletbeli előadását néhány versidézettel vezette be (Ady Endre, Áprily Lajos). Hangsúlyozta: a költők, tudósok által kapott képesség, ihlet, sokszor őszinte bűnbánat szava is Isten kegyelmének ajándéka. Bemutatta, hogy gyorsuló világunkban hogyan munkálkodik az evangélium (Kálvin műveinek fordítása).
Ez alkalommal az indiai misszió került a figyelem középpontjába, illetve beszélt azokról a hihetetlen csodákról, melyeket az ázsiai keresztyének átélnek az üldözések között/ellenére is. Különösen fontos pl. indiában az iskolák alapítása és a női életek megmentse.
Végül Nt. Pásztor Gyula lelkipásztor előadását hallgatták meg a jelenlévők az imádkozásról. Címe: Az imádság, mint szolgálat. Alcímek:
- Mi az ima?
- Jézus imája
- Bibliai személyek imaszolgálatáról
- Hogyan, hol akar ebben látni minket az Úristen?
Ennek az alkalomnak is záró eseménye a Pünkösti Apor által vezetett énektanulás volt.
Két éneket tanultak – ismételtek – a résztvevők: 308, 211a.
Szász Bálint Róbert – esperes