A program megvalósult Magyarország Kormányának a támogatásával.
2017 a reformáció 500 évfordulója. Szerettük volna bemutatni képekben és könyvekben református örökségünk tárgyi emlékeit: a szilágysági úrasztali textíliákat, kegytárgyakat – mindazokat az úrasztali cikkeket, amelyek a református gyülekezetekben a sákramentumok kiosztásakor, gyakran évszázadok óta, használatban vannak. Ugyanakkor jó volt együtt látni gyönyörű képekben egyházmegyénk mostanra szépen felújított templomait.
Külön érdekessége, színfoltja volt a kiállításnak a könyv – kiállítás. Legértékesebb része a Zilah Belvárosi Református Egyházközség tulajdonát képező eredeti Váradi Biblia 1660-ban nyomtatott példánya. De érdeklődéssel forgatták a hívek a többi bibliát – személyes, családi, gyülekezeti bejegyzéseit olvasgatták. Kíváncsian nézték a régi családkönyvek és presbiteri jegyzőkönyvek feljegyzéseit is. A kiállítás megnyitása az egyházmegye végvárának számító Szilágysámsonban történt, május 21-én. Egy hét után vittük tovább Mocsolyára. Befejezése november 17-én volt Egrespatakon. Minden gyülekezetben egy hetet tartott a kiállítás.
Két érdekes színfoltja volt a kiállításnak: – okt. 29-én, a Zilahi Református Nagytemplomban az egyházmegye minden gyülekezete részt vett a közös Reformáció 500 hálaadáson („Tebenned bíztunk eleitől fogva” című rendezvény) és ugyanakkor volt jelen a kiállítás anyaga is. A magyar református egységet is ünnepeltük: igét hirdetett Ft. Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Ref. Egyházkerület püspöke.
Továbbá a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus kiállítástermében egy hónapon keresztül látható volt a tárlat. Népes közönség előtt volt a megnyitó.
A kiállított anyagot dr. Bajusz István egyetemi tanár (ötvös termékek) és Lakóné Hegyi Éva nyugdíjas muzeológus (textíliák) mutatták be.
A projekt célja az volt, hogy ráébresszük a szilágysági reformátusságot a gyökereire: hitbeli, nemzeti, kulturális gyökereire.( Korunk különös nyomorúsága ezeknek elfelejtése.) A kiállítás ezt a célt betöltötte: a szőttesek, ötvösmunkák a hazai mesterek munkái, ugyanakkor az adakozó hit eredményei. A magyar nyelven nyomtatott, török elől menekített Váradi Biblia emlékeztetett a ’’nyelvében él a nemzet’’ igazságára. Templomaink bemutatása pedig a szilágysági hepehupák közt megbúvó falvak lakosait segítette egymás megismerésében, a közösség felvállalásában, megélésében.
A jövőre nézve már több gyülekezet is jelezte, hogy szívesen bemutatná ismét a kiállítás anyagának egy-egy részét. Ugyanis ismét van reá érdeklődés.
Ugyanakkor állandó kiállításként megtekinthető lesz az esperesi hivatal épületében.
